Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Látogatók!
Kedves Érdeklődők!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Emőd város hivatalos honlapján.

Az Emődön élők nevében külön köszöntöm azokat, akik az interneten barangolva érdeklődnek településünk iránt.

Tovább »

Település története

Emőd város története



A település már a honfoglaláskor létezett. Eddigi kutatások alapján bizonyítottá vált, hogy Emőd neve  a névtelen jegyzőnek, Anonymusnak a Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) című munkájában tűnik fel először, mint helymeghatározó pont. Okleveles adatunk a XIII. századból származik, melyből tudjuk, hogy Muhival országút kötötte össze. Legrégebbi birtokadat 1281-ből való. A XIII. – XIV. században terjedt el a falu máig is szokásos formája, az úgynevezett soros-utcás település. A telkek egy-egy család gazdaságát alkották. Azok egymás mellett, az út két oldalán helyezkedtek el. A XIV. – XV. század fordulóján mezővárosi rangot kap, melyhez széleskörű autonomia és egyéb kiváltságok (pl. bírói hivatal) járultak. Mezővárosi rangját 1871-ig tartotta fenn.

1735-ben Római katolikus parochia létesült, Fáy Gábor pedig áttérve a római katolikus vallásra, Krisztus mennybemenetelének tiszteletére plébániát létesített 1738-ban. A református iskola a XVI. században, a katolikus iskola pedig 1769-ben létesült. Az 1870-ben létrejött Miskolc-Pest vasútvonal és az ugyanebben az évben átadott vasútállomás nagymértékben javította a település közlekedési kapcsolatát és kedvezően hatott a kereskedelemre. A jó közlekedési adottságainak és kiváló termőföldjének köszönhetően a község lakóinak állandó munkát biztosított a vasút, az Emődi Mezőgazdasági Rt. és az Emődi Szőlőtelepítő Rt.

Az I. világháború időszakában, a község fejlődése stagnált. A Tanácsköztársaság idején kibontakozó forradalom nagy pusztítást vitt végbe, majd a kommün alatt is kedvezőtlen helyzetbe került. Majd a kommün elmúltával csodálatos fejlődés vette kezdetét. Az építkezés és a terjeszkedés lehetősége nagy élénkéséget vitt a község fejlődésébe. Néhány év alatt a lakóházak száma 500-ról 800-ra emelkedett és a lakosság száma megközelítette a 4000 főt. Emőd lakossága a világháborúban elesett hősök emlékét és a halottak iránti kegyeletét a megyében elsőként rótta le, egy szobor emlékmű felállításával. Emőd a háború utáni időszakban is inkább mezőgazdasági jellegű településnek volt mondható, így a város fogalma évszázadokon át egybeesett a mezőgazdasági tevékenységgel. A tsz. megalakulását követően a felszabadult munkaerő más ágazatokban került foglalkoztatásra.

Emőd az 1970-es évek elejétől folyamatosan arra törekedett, hogy a település műszaki, fizikai környezetét fejlessze és a városi rangot minél előbb újra megszerezze. A település lakosságának folyamatos növekedése, a lakóterület jelentős bővülése maga után vonta az intézményi és infrastrukturális fejlesztést. Az 1970-es években az országban egyedülálló építészeti stilusban készült épületek ma is meghatározzák a város arculatát, melyek építészeti megoldásukkal szervesen illeszkednek a környezetbe.

Az önkormányzat háromszor nyújtotta be pályázatát a városi címre és végül 2001. július 1-jétől Emőd város lett. A díszes és méltóságteljes városavató ünnepség 2001. augusztus 19-én, az államalapításunk ezredik évfordulójának előestéjén került megrendezésre.

 

Látványosságok

 

1720-ban barokk stilusban épült Rhédey-kastély, 1811-ben épült Református templom, 1795-ben épült Római Katolikus templom, melynek oltárfreskója és festett üvegablakai egyedülállóak az országban, Görög katolikus templom, melyet 1998-ban szenteltek fel. Népi műemlék épületek a Szilfa utcában.